Idézetek

2008 március 11. | Szerző:

”..De ordítok! Kifacsart citrom vagyok! Citrom vagyok! Tudja meg az Egész világ, hogy citrom vagyok..!!”


Százszor gondoltam át e lapot,Százszor gondoltam át mit írjak Neked,Számítok rá, hogy választ nem kapok,Száz év múlva sem érem el a kezed.Beszélni nehéz, ezért csak írok,Remélem, olvasod e levelet,Torkomban gombóc, szólni nem bírok,Kérlek, ne felejtsd el a nevemet!


“Mondd, mit teszel, ha nem lesz holnap, hogy elmondd, amit el kell mondanod? Mondd, mit teszel, ha nem lesz holnap, hogy megtedd, amit meg kellett volna tenned? Mondd, mondd, mit teszel, ha hibázol, újra és újra, és nem lesz rá lehetőséged, hogy jóvá tedd? Mondd el, mire vársz, hogy lépj, hogy boldog légy? Miért élsz tovább úgy, ahogy soha nem akartál? Mondd, mit ér az élet, ha a boldogság messze jár?.. Mit érnek az évek, ha nem hiányzik, aki vár? Mondd el, mit kellett volna tenned, és mondanod, ha lett volna még egy holnapod?”


“Én hittem rólad valamit és nem erre számítottam, meglepődtem,a kést a hátamból kihúztam…letöröltem a vért a pengén a nevedet láttam..”


“szerettelek, s talán még most is így érzek. Tudom, ez már késő, s tán te ezt nem is érted, hogy miért hagytalak el, ha szerettelek téged.. “

“te csak ismételgeted azokat az üres “szeretlek”-eket..”


De a kocka fordul, meglepetést hoznak az évek, Csak a látóköröd szűkül, egyre gyengébbek az érvek!”


I found it impossible to control myself everytime when you look at me with those amazing eyes & give me that cute smile
~ Lehetetlen irányítanom magam mikor rámnézel azokkal az elbűvölő szemeiddel & mikor megajándékozol azzal a cuki mosolyoddal

Címkék:

Hát… nem ez a hab a tortán

2008 március 3. | Szerző:


Nos, talán ott hagytam ugye abba, hogy D. csak akkor keressen, ha nem barátnak akar. Ehhez képest pénteken rám jön MSN-en, hogy neki így rossz, beszéljünk. Jó, akkor beszéltünk. Nagyon jól meg is voltunk vasárnapig, amikor is kicsit… oldottabb kedvem volt, és úgy beszéltem vele. Szépen össze is vesztünk. Nem számít, nem akarok vele beszélni, nem éri meg, mert mindig csak összeveszünk, akkor már inkább ne is beszéljünk. Rossz hozzáállás lehet, de most per pill ez a legjobb számomra:)


 


Más… a suliban még egyelőre tartom a frontot, bár előre láthatólag nagyon sok pótolnivalóm lesz. Pff… péntekre irodalom esszé, holnap töri tz esszével… Nembaj. Szeretem ezeket a tantárgyakat. Meg az angolt is. A németet na azt sajnos nem. De hát hogy lelkesedjek érte, mikor tavaly a lelket is kivette belőlem?


 


A mai napom abszolút csúcspontja az volt, amikor haza felé a buszon néztem a gyülekező viharfelhőket. Annyira gyönyörűek voltak!!! A szürkés kéknek kb 10 különböző tónusát fedeztem fel, ahogy néztem a formákat. Legjobb tudomásom szerint még sose lelkesedtem ennyire az ilyen „jelentéktelen kis dolgok iránt”. De tényleg… változom. Fejlődöm, úgy tűnik visszafelé:)

Címkék:

Itthon, félig meggyógyult állapotban

2008 február 28. | Szerző:

Időközben szétnéztem kicsit, és teljes összevisszaság uralkodik 16 éves mindennapjaimon. Természetesen…
Ha visszakerülök majd hétfőn a suliba, számíthatok arra, hogy minden nap dogát írok. Minden tantárgyból!:)
Közeleg az április 27-e (vasárnapi nap), amikor harmadszori nekifutásra is meg fogom próbálni letenni a B2-es középfokú német TELC-es nyelvvizsgámat. Gyöngyösön.
És – ugye ahogy lenni szokott – van egy srác is, aki tetszik. Igazából a volt barátom, teljes 5 hétig voltunk együtt. Hosszú kapcsolat, ugye?:) A szakítás óta (2007. november 8-a, csütörtök) is jóban voltunk, mi több… Jó párszor beszélgettünk is róla, hogy jó lenne, ha esetleg megint összejönnénk. Ebből ugye egyszer sem lett semmi.
Most, vagyis kedden, 26-án mondtam neki, hogy csak akkor keressen majd, ha már NEM barátnak akar. Szerintem mondanom sem kell, hogy nem fog keresni. Persze vannak még csodák, igaz?:) Reménykedem benne én is… néha


„Én nem egy olyan lány vagyok akivel lehet játszani. Ha olyan kell vegyél magadnak 1 barbit!”


 


„A mondabeli tövismadár csak egyetlen egyszer énekel életében, de akkor szebben, mint a Föld bármilyen más teremtménye. Ahogy elhagyja fészkét, egy tövises fát keres, akkor az ádáz tövisek között rázendít dalára, és fölnyársalja magát a leghosszabb, leghegyesebb tövisre. Haldokolva fölébe emelkedik önmaga szenvedésének, hogy túltrillázza még a pacsirtát, a csalogányt is. Egyetlen dal az élete árán, de akkor az egész világ őt hallgatja és Isten mosolyog az égben. Mert a legeslegjobbnak mindig fájdalom az ára…”

Címkék:

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!